A Temi Fővárosi Művelődési Házának története

A Fővárosi Művelődési Ház 1951 óta működik. Az elmúlt fél évszázad során gyakran változott a neve, megváltozott egész környezete is. Öt évtizedes múltja, jelene és felvázolható jövője elválaszthatatlan Budapest egészétől. Munkássága, kapcsolati rendszere, kisugárzó hatása ezt vitathatatlanná teszi.
Az intézmény alapvető bázisa, helyi tevékenységének legfőbb vonzáskörzete, a szűkebb pátria, a főváros XI. kerülete, azon belül is Kelenföld, Lágymányos, Albertfalva lakossága.

1951. december 21-én, a Pamutcolor Gyár üzemi művelődési otthonaként avatták fel a Pamuttextil Művelődési Házat a Fehérvári úton. 1955-ben lett Dallos Ida Kultúrház. Ugyanettől az időponttól a ház önálló gazdasági egység lett, független minden üzemtől.

1959. április 30-tól új névvel, új feladatokkal és új vezetéssel nyitotta meg kapuit, mint a Szakszervezetek Kultúrotthona. Színesebbé, tartalmasabbá váltak a programok, megújultak a gyermek-foglalkoztatások, kézimunka, biológia és barkács szakkör, balett és zongora tanfolyamok, bábszakkör működött.

1961 decemberében összevonták a Dohány utca 32. szám alatti Egressy Klubot, a Népköztársaság útja 101. alatti Fővárosi Népművelési Tanácsadót és a Fehérvári út 47. alatti Szakszervezetek Kultúrotthonát. Ekkor nyerte el az intézmény a Fővárosi Művelődési Ház nevet.
Az egyesített intézmény ily módon intézményi háttért biztosított a szakmai-módszertani munka bázisaként működő Fehérvári úti művelődési házban, egységesítette a korábban kettéhasadt módszertani tevékenységet.
Az 1960-as években megjelenik a ház munkatervében a művészeti nevelés, magába foglalva a műkedvelő művészeti mozgalom megannyi ágát. Megkezdték a népművelők módszertani felkészítését és szakmai továbbképzését, az üzemi népművelők munkájának segítését.

Ezekben az években a ház látogatottsága is ugrásszerűen megnőtt. 1973-ban 560 ezer volt a látogatók száma. 1968-69-ben új épületszárnnyal, könyvtárhelyiséggel és a legendás hírűvé vált körteremmel gazdagodott az FMH.
Az FMH adta ki, a már nyomdai úton előállított, mind tartalmasabb „Budapesti Népművelő” c. lapot is.
1974-ben az FMH átvette a Fővárosi Ifjúsági Művelődési Központ telephelyeit és feladatait. Gazdája és fő szervezője volt a Nemzetközi Színjátszó fesztiválnak és a Táncantológia programjainak, melyet a Népművelési Intézettel közösen munkált ki.

1974-től lett rendezője az intézmény egy nagyszabású tömegrendezvénynek, a városligeti majálisnak is, melyet a mai napig is szervez.

1979 márciusában a ház irányításának, működtetésének és fenntartásának feladatát az SZBT, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa vette át.

A kialakult új helyzetnek megfelelően az FMH ismét új néven, a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házaként a fővárosi szakszervezeti kulturális nevelőmunka módszertani bázisa lett, majd 1980-ban országos hatáskört kapott.
Új közművelődési formákat vezettek be és honosítottak meg. Itt alakult meg a Magyar Népművelők Egyesületének Munkahelyi Művelődés szakmai szervezete is.
A Pódium Színház munkásszállási körműsor akcióján a húsz év alatt ötezer előadásra került sor, amelyet több mint négyszázezer szálláslakó tekintett meg.

Az 1960-as években alakult ki az intézményben a Folklór Centrum, amely a magyar néptánc mozgalom talán legjelentősebb bemutató színpadává, szakmai és művészeti műhelyévé vált, úttörője volt a népművészeti és népi iparművészeti hagyományok ápolásának és széleskörű bemutatkozásának. Sikerei bebizonyították, hogy színvonalasan összekapcsolható egymással az idegenforgalom és a közművelődés.
A Folklór Centrum a ’80-as évek közepére Folklór Színházzá alakult, ami azt jelentette, hogy önálló, saját táncegyüttest, a Hungária Néptánc együttest szerződtették. Az együttes táncosai különböző hivatásos együttesekből váltak ki és tekintélyes, rangos csoportot hoztak létre.

Az FMH tevékenységének ma is egyik meghatározó tényezője a folklór, a néptánc és a népzenei hagyományok őrzése. Egész fennállása során különösen sokat tett a táncház mozgalom elindításában, felkarolásában, módszereinek fejlesztésében.
Az első táncházra 1972-ben került sor. 1974-ben vezette be az FMH a táncház-klub formát – a Muzsikás klubot –, amely aztán országosan is elterjedt mintája lett a városi táncházaknak.

A ’60-as évek tömegekre kiható, egy egész generációt megmozgató, a népművelést is felforgató mozgalma, a beat magyarországi megjelenése volt. A beat hullámai áttörték a féllegális kereteket, a beat zenekarok fokozatosan otthonra leltek a művelődési otthonok falai között.
Az Illés együttes kísérleti műhelyének létrehozásában partnerre lelt a Fővárosi Művelődési Házban, így 1968-ban a két fél kölcsönös érdekeltsége hívta életre az Illés Klubot. A klubnapokon, a „történelmi kispárnákon” gyakorta hatszáznál is több tinédzser hallgatta élőben az Illéséket, Szörényit, Bródyt, Koncz Zsuzsát.

1986-tól 1989-ig az FMH épülete ismét megújult. A SZOT jelentős beruházást hajtott végre és felújította, korszerűsítette a színháztermet és az előadótermet, valamint a gépészeti egységeket.

Az intézmények, érezve veszélyeztetettségüket és a szakmai érdekvédelem szükségességét, 1990-ben létrehozták a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületét (SZMMIE).
Az FMH új hivatalos neve ekkor a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, Fővárosi Művelődési Háza lett.

2000-ben az SZMMIE megváltoztatta nevét, azóta Területi Művelődési Intézmények Egyesületeként (TEMI) működik. Az intézmény új elnevezése a TEMI Fővárosi Művelődési Háza. A sok változás ellenére a szakmabeliek és a látogatók számára is egyaránt a Fehérvári úti ház - FMH maradt.


Az intézmény jelene:

•    Családbarát intézményként az óvodás és iskolás korosztályra és szüleikre fókuszálunk programkínálatunkkal. Bár minden korosztály megtalálja a helyét az FMH-ban, de különös figyelmet fordítunk az ifjúság kulturális érdeklődésére.
•    Speciális rétegfeladatunk a gyermek és családi programok szervezése, a gyermektáncháztól a színházi előadásokon át, különféle művészeti, közhasznú és közérzetjavító tanfolyamokig.
•    Az 1951-től működő FMH hagyomány- és értékteremtő műhelyként ismert országszerte. A megőrzés – megújítás jegyében máig népszerűek táncházaink (Muzsikás, Falkafolk, Moldvai, Csángó-magyar, Greenfields), gyermek és fiatal felnőttek látogatják programjait.
•    A családi és gyermekprogramok (pld. Csiribiri babatorna, Táncművészeti műhely, Csepp-Csoda Meseszínház, Alma rajzszakkör), a társastánc tanfolyamok, a mozgásfejlesztő – egészség- és közérzetjavító tanfolyamok, klubjaink és szakköreink mind a hagyomány és megújulás jegyében működnek.
•    Tevékenységünk másik eleme, hogy új kulturális attrakciók tervezésével színesítjük és bővítjük Újbuda fesztiválkínálatát. A Télköszöntő Fesztivál megvalósításától kulturális művészeti jelenlétünk megerősítését és közönségkapcsolatunk szélesítését reméljük.
•    Tevékenységünk új irányát jelzi, hogy 2008-ban elkezdtük első sikeres nemzetközi pályázatunk megvalósítását. Az „Egész életen át tartó tanulás” program, a Grundtvig Tanulási kapcsolat projektjében külföldi partnerekkel működünk együtt.
•    A Fővárosi Művelődési Ház 2011-ben ünnepelte fennállásának 60-ik jubileumát.
•    2012-ben a régi épülettől váltunk meg, ugyanis a mellette épülő új épületbe költözött át intézményünk. A Területi Művelődési Intézmények Egyesületének új Fővárosi Művelődési Háza hivatalosan 2012. szeptember 14-én nyílt meg annak az ünnepségnek a keretében, melyen a hatvan éves művelődési házról készült dokumentumfilm is bemutatásra került. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Látószög Stúdiója által készített film azért kapta a 60 lépés címet, mert a teljesen lebontott régi épülettől éppen hatvanlépésnyire épült fel a Fehérvári úti új épület.
•    A Fővárosi Művelődési Ház gazdag programkínálattal várja a vendégeket új épületében, melyről a www.fmhnet.hu honlapról tájékozódhatnak.


Kiegészítő információk